Jan. 23-25-ke között Adrian Nastase kormányfő Strasbourgba és Brüsszelbe látogat. A munkalátogatás során találkozni fog: Romano Prodival az Európai Bizottság elnökével, Günther Verheugenel, az EU bővítéséért felelős biztossal, Javier Solanaval, az ET főtitkárával és George Robertson NATO-főtitkárral. A kormányfő munkalátogatása során ismerteti a román kabinet euro-atlanti integrációs elképzeléseit, valamint gazdasági programját. /RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 23. - 13. sz./
2001. február 7.
Az Európa Bizottság vízumokról szóló jelentését eljuttatták a román hatóságokhoz. Az Európa Bizottság jelentésében megállapították, hogy Romániának mielőbb életbe kell léptetnie azokat a szabályozásokat, amelyekre kötelezettséget vállalt, mert csakis így kerülhet le a vízumrendszer feketelistájáról. A román hatóságoknak hatékonyabb védelmi rendszert kell kidolgozniuk az útlevelek esetében. A jelentésben ismét felsorolták a feltételeket, amelyeket Romániának teljesítenie kell, de azt is bemutatták, hogy Bukarest mit ígért, és mit tartott be eddig annak érdekében, hogy a vízumkötelezett országok feketelistájáról lekerülhessen. Június 30-án fogják előterjeszteni a második jelentést, ezután ismét megvitatják a vízumügyet Brüsszelben. - Az Európa Bizottság és az Európa Parlament azt javasolta, hogy a vízumkötelezettséget Románia és Bulgária esetében is töröljék el, azonban egyes uniós országok határozottan ellenzik ezt Románia esetében. Például Németország már kifejtette ilyen irányú fenntartásait. /Előzetes jelentés vízum-ügyben. Továbbra is feketelistán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2001. március 21.
Az Európai Unió és Románia társulási tanácsa márc. 20-án Brüsszelben ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Anna Lindh, az EU soros elnökségét betöltő Svédország és Mircea Geoana, Románia külügyminisztere is. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja szerint Romániára nagyon hosszú és nagyon nehéz út vár az Európai Unióhoz való csatlakozás során, de az unió segíteni fogja Bukarest erőfeszítéseit. A bővítési biztos kijelentette, hogy az EU-tagjelöltek közül Románia helyzete a legnehezebb. Verheugen kiemelte, hogy Romániának különösen nagy figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek védelmére. - Románia az egyetlen olyan EU-tagjelölt, amely állampolgárainak még mindig vízumot kell kiváltaniuk az unióba való utazáshoz. Verheugen: nagyon hosszú és nehéz út áll Románia előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2001. március 29.
Románia gazdasági helyzete továbbra is akadályt jelent az ország európai uniós integrációja előtt, annak ellenére, hogy Bukarest teljesítheti a politikai kritériumokat - állapította mege Fokion Fotiadisz, az EB bukaresti képviselője a parlament integrációs bizottsága előtt. Fotiadisz kitért a törvényi stabilitás fontosságára, amely különösen a külföldi befektetők hosszú távú vonzásában játszik döntő szerepet. /Romániának fejlesztenie kell "pénzfelszívó" képességét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2001. április 6.
Romániának mintegy 450-500 millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy határait az Európai Unió által elvárt szinten tegye biztonságossá - nyilatkozta Aurel Neagu dandártábornok, a román határrendőrség parancsnoka az MTI bukaresti tudósítójának. Idén körülbelül 130 millió dollárnyi hitelre számítanak és Aurel Neagu reméli, ennek az összegnek tetemes részét a határrendőrség kapja meg. A finanszírozás másik forrását a PHARE- programok jelentik. Olyan informatikai rendszert akarnak kiépíteni, amelyet a későbbiekben - Románia EU-tagságának elnyerése után - összekapcsolhatnak a bolgár és a magyar rendszerekkel, majd a megfelelő európai struktúrákkal. - Románia bízik abban, hogy az Európai Bizottság júniusi jelentése kedvező képet ad majd arról, hogy Bukarest miként teljesítette a vízumkényszer eltörléséhez szükséges feltételeket - jelentette ki Hildegard Puwak, a kormány európai integrációs minisztere. Hildegard Puwak hangsúlyozta, hogy az ország 1200 kilométert kitevő keleti határainak biztonságossá tétele hosszabb időt igényel, s ezen a területen Romániának feltétlenül szüksége van az EU anyagi támogatására. /Hitelek határerősítésre. Remények a vízumkényszer feloldására. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
2001. május 25.
Máj. 24-én magyar-román szakértői konzultációt tartottak Budapesten a státustörvényről. A román fél különböző technikai-gyakorlati és elvi kérdésekre szeretne választ kapni: milyen alapon állítják fel román területen és miként működnek majd a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlásokat megfogalmazó irodák? A két ország a közelmúltban állapodott meg az idénymunkások és a gyakornokok kölcsönös alkalmazásáról. Romániában úgy látják, hogy ebben a megállapodásban az etnikai alapú megkülönböztetés veszélyét hozza majd a készülő státustörvény. A lapok szerint Románia felkérte az Európai Uniót és az Európai Tanácsot a készülő magyar státustörvény véleményezésére abból a szempontból, hogy ez mennyire tekinthető eurokonformnak. A bukaresti Adevarul brüsszeli forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Európai Bizottság "nem nézi jó szemmel" a készülő magyar törvényt és az ezzel kapcsolatos észrevételeit hamarosan Budapest tudomására hozza. A román delegáció minden bizonnyal kiegyensúlyozott álláspontot képvisel majd a budapesti tárgyalásokon, hogy Romániát ne lehessen bevonni egy másik állam belpolitikai játékaiba, de erre késztetik a két ország közötti jó politikai kapcsolatok is" - állította a román lap. /Magyar-román konzultációk a státustörvényről Adevarul: Brüsszel "nem nézi jó szemmel" a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2001. június 18.
Eugen Nicolaescu, Maros megye liberális képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy két RMDSZ-es, egy liberális és egy kormánypárti kollégájával tárgyalásokat folytattak a magyar Országgyűlés képviselőivel, azért, hogy közös lobbizást folytassanak a román félnél az autópálya ügyében. Az említett képviselők azt próbálják elérni, hogy a pálya átszelje a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó vonalat, ne Szegedtől Nagylak, illetve Déva felé menjen, mert nem szeretnék, ha Erdélyt kihagynák az útvonalból. Nicolaescu bejelentette, hogy jún. 23-ára Félixfürdőre hívták a magyar, illetve a román gazdasági, a turisztikai, valamint a szállítási minisztereket, hogy nézzék át a terveket. A képviselő szerint a magyar fél egyetért a projekttel, és ha a román kormány illetékeseit nem sikerül meggyőzniük, az Európai Stabilitási Értekezlethez és az Európai Bizottsághoz fordulnak. Emellett bejelentette, hogy a nem régi országos tanácskozásukon elfogadták a Nemzeti Liberális Párt álláspontját a nemzeti kérdésről. /Közös lobbi az erdélyi autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2001. június 21.
Budapest Bukarest véleményének mellőzésével fogadta el a státustörvényt; Románia saját területén nem engedi meg a törvény egyetlen olyan cikkelyének alkalmazását sem, amely ellenkezik a kétoldalú alapszerződéssel; A bukaresti kormány hallani sem akar a magyar igazolványról - ilyen címek alatt számolt be a jún. 20-i román sajtó az Országgyűlés által elfogadott státustörvényről. Az Adevarul elsőoldalas főcíme - A budapesti parlament Bukarest megvetésével fogadta el a "magyar igazolvány"-törvényt - brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva egyebek között azt írta: az Európai Bizottság idejekorán figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a törvény elfogadása "nem kívánatos feszültségeket gerjeszthet a térségben", s ha Budapest "nem javít a jogszabályon, az befolyásolhatja Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásait". Mircea Geoana külügyminiszter közölte: utasították a budapesti román nagykövetet, hogy nyújtsa át a budapesti illetékeseknek a román kormány tiltakozó jegyzékét. /Bukarest hallani sem akar a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2001. június 27.
Az Európai Bizottság még nem fejezte be a magyar státustörvény elemzését, de úgy tűnik, hogy a jogszabály összhangban van Magyarország és az Európai Unió társulási szerződésével - jelentette ki jún. 26-án Günter Verheugen, a bizottság bővítési ügyekért felelős tagja. Hozzátette: a bizottság felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy az érintett államokkal továbbra is folytasson részletekbe menő konzultációkat a szomszédos országokban élő magyaroknak kedvezményeket biztosító törvényről. Az ülést követően Eduard Kukan szlovák külügyminiszter a sajtó képviselői előtt cáfolta, hogy a törvény feszültséget teremtett volna Magyarország és Szlovákia viszonyában - jelentette Luxembourgból a CTK hírügynökség. /Úgy tűnik, a státustörvény összhangban van Magyarország és az EU társulási egyezményével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2001. június 28.
Martonyi János magyar külügyminiszter ismételten cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint Magyarország nem tájékoztatta a szomszédos országokat a státustörvény előkészületeiről, illetve nem vette figyelembe az általuk felvetett szempontokat. Az utóbbi másfél-két évben, a Magyar Állandó Értekezletek alkalmával a szomszédos országok budapesti nagykövetei is rendszeresen tájékoztatást kaptak, s magyar részről azt is felajánlották, hogy válaszolnak esetlegesen felmerülő kérdéseikre. Ilyen kérdések azonban nem érkeztek - állapította meg. - A magyar fél üdvözli, hogy Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa helyzetértékelése szerint a státustörvény összhangban áll az Európai Megállapodással - nyilatkozta Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca politikai államtitkára. - Az Európai Bizottság időben jelezte észrevételeit a státustörvény kidolgozásának folyamatában, így azokat a magyar fél be tudta építeni a törvényjavaslat végleges változatába. Ez történt azokkal a felvetésekkel is, amelyek a szomszédos országok részéről megfogalmazódtak. Németh Zsolt szerint nagyon csekély az esély arra, hogy az Európa Tanács bármilyen szinten is foglalkozzon a román delegáció azon kezdeményezésével, hogy az európai szervezet folytasson vitát a státustörvényről. Itt lenne az ideje, hogy a román fél eldöntse: nyilatkozat-háborút vagy konzultációt akar. /Martonyi: Rendszeresen tájékoztattak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ A kormány félrevezette a közvéleményt, és a parlamenti pártokat egyaránt a státustörvénynek nevezett kedvezménytörvény előkészítése kapcsán - jelentette ki Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Az MSZP szerint nem a törvény tartalma, hanem a prezentálás módja váltott ki viharokat a szomszédos országokban. Kovács úgy fogalmazott: a kormány nyeglesége és a magyar diplomácia ügyetlensége komoly károkat okozott Magyarország nemzetközi megítélésében. Szavai szerint a kormányzati állításokkal ellentétben nem volt konzultáció a szomszédos országok vezetőivel és az Európai Unió illetékeseivel a kérdésben. Az MSZP nem bánta meg, hogy megszavazta a törvényt, de - mint hozzáfűzte - nem számítottak arra, hogy a kormány félrevezeti őket. /MSZP: Ügyetlen a magyar diplomácia. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 30.
Az Európai Bizottság azt az ajánlást tette az EU miniszteri tanácsának, hogy jövő évi hatállyal mentesítsék Románia állampolgárait a vízumkötelezettség alól, ha az unió 15 országának valamelyikébe akarnak utazni. /Az Európai Bizottság a vízum eltörlését javasolja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2001. július 4.
Az Európai Néppárt főtitkára kedvezően nyilatkozott az MTI-nek a magyar státustörvényről. Alejandro Agag Longo kijelentette telefonon adott brüsszeli nyilatkozatában: az Európai Bizottság több tisztségviselője is jelezte, hogy ez a törvény tiszteletben tartja az európai normákat, s mivel megfelel ezeknek a normáknak, számunkra (az Európai Néppárt számára) teljesen elfogadható. Biztosak vagyunk benne, hogy a törvény teljesen korrekt - jelentette ki az EPP spanyol főtitkára. - Teljes mértékben megbízunk tagpártunkban, a Fideszben és Orbán miniszterelnökben - tette hozzá az európai keresztény, konzervatív pártokat tömörítő szervezet vezetője. /Kedvezően nyilatkozott az Európai Néppárt főtitkára a magyar státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2001. július 7.
A kisebbségek iránti sokrétű törődés, szülőföldjükön való megmaradásuk és boldogulásuk a kétoldalú kapcsolatokat és így térségünk stabilitását erősíti. Ez teljes mértékben egybevág a magyar-román alapszerződés szellemével és betűjével - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter az Adevarul című bukaresti lap júl. 6-i számának adott interjújában. A hasonló román és szlovák törvények után a miénk a harmadik ilyen előremutató kisebbségvédelmi jogszabály a térségben. Nekünk semmi problémánk nincs azzal, hogy például számos szlovák nemzetiségű magyar állampolgár rendelkezik szlovák igazolvánnyal és kap támogatást Szlovákiától. De arról sem hallottam, hogy a Romániában szlovák igazolvánnyal rendelkező szlovák nemzetiségűek kapcsán bármilyen politikai nyilatkozat hangzott volna el román részről. Szlovákia részéről egyébként higgadt álláspontot tapasztaltunk, és korábbi kérésük alapján hamarosan sor kerül a törvény végrehajtásával kapcsolatos konzultációra - mondta. Martonyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány közel két éve folyamatosan tájékoztatta a szomszédos országokat és más nemzetközi partnereit a törvény kidolgozásának minden részletéről, kész volt érdemi konzultációt és eszmecserét folytatni a partnerek konkrét észrevételeiről, felvetéseiről. A magyar külügyminiszter leszögezte, hogy a törvénynek területen kívüli hatálya nincs, magyar hivatalos szervek államigazgatási tevékenységet nem végeznek a szomszédos ország területén. Martonyi emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság megállapítása szerint a törvény teljes mértékben összhangban áll a Magyarország és az Európai Unió közötti társulási megállapodással. /Státustörvény: Összhangban a román-magyar alapszerződéssel Martonyi János magyar külügyminiszter interjúja az Adevarulnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2001. július 10.
Az európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlító elemzésére vonatkozó magyar kezdeményezést fogadta júl. 8-án az Európa Tanács Velencei Bizottsága, szemben azzal a román javaslattal, amely csak a magyar státustörvény vizsgálatára irányult. A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az Európa Tanács tagországainak neves jogi szaktekintélyeiből álló testület. /Státustörvény. Elfogadták a magyar kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter szerint nem lehet arról beszélni, hogy a Velencei Bizottság elutasította volna a magyar státustörvénnyel kapcsolatban előterjesztett román kormányfői javaslatot. A miniszter, aki részt vett a bizottság munkájában kijelentette, hogy a bizottság úgy döntött: egy munkabizottság július végéig megvizsgálja azokat az érveket, amelyeket Adrian Nastase miniszterelnök, illetve Martonyi János magyar külügyminiszter terjesztett elő, s ennek alapján októberre elkészíti jelentését. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő kiemelte: tény, hogy a Velencei Bizottság olyan javaslatot fogadott el, amely összeurópai kitekintésben vizsgálja majd meg a kisebbségek identitásának védelmét és ápolását célzó európai jogi szabályozást és gyakorlatot. A bizottság nem hozott olyan döntést, ami csak a magyar törvényt lett volna hivatott vizsgálni, fejtette ki Horváth Gábor. /Újabb román-magyar nézeteltérés forrása a Velencei Bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 11.
Iliescu elnök júl. 10-én Brüsszelbe érkezett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben fogadta Ion Iliescu elnököt, s utána elégedetten nyilatkozott a sajtónak a Romániában folyó gazdasági és intézményi reformokról. Iliescu elmondotta a bizottság elnökének, hogy Románia lendületes gazdasági, közigazgatási reformokba fogott és igyekszik gyorsítani az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásait is. Iliescu szerint 2007 táján sor kerülhet a belépésre. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa jóval visszafogottabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy "az év elején uralkodó szkepszis után most már derűlátással nézzük Románia erőfeszítéseit", s ha Bukarest így folytatja, talán behozhatja az elmúlt évek lemaradását. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a sajtóértekezleten arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. A magyar kormány azonban szerinte csak akkor tájékoztatta a román felet, amikor már az Országgyűlés előtt volt a kész tervezet és szerinte a magyarok figyelembe sem vették a román kifogásokat. Verheugen beszámolt Iliescunak az előző este Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Maga Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival. "Magyarország a maga részéről teljesen készen is áll erre, így a probléma nyugodtan rendezhető" - mondta a bővítési biztos. - Az Európa Parlament külügyi bizottsága nyilvánosságra hozta a tizenkét tagjelölt ország helyzetéről szóló jelentését. A tagjelölt országokat két kategóriába sorolják: Luxemburgi csoport és Helsinki-csoport. Románia az utóbbi kategóriába tartozik. A jelentés értelmében Románia esetében a szerény gazdasági fejlődés, az igazságszolgáltatási rendszer működésének javulása, a civil szolgálatra vonatkozó törvény elfogadása, a makroökonómiai stabilizáció, az export növekedése, a törvénykezés megfeleltetése az európai jogszabályokkal. A gondok többek között a következők: az állami szektor privatizációjának lassú üteme, az intézményekben élő gyermekek életkörülményei, a mezőgazdaság reformja, gyenge eredmények a korrupció ellenes harcban, akadozó közigazgatás, a romák nagymértékű diszkriminációja, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrség demilitarizálása, a piacgazdaság fejletlensége. - Brüsszelben sajtóbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter elmondotta, hogy a kormány már a törvény előkészítése időszakában részletes és beható eszmecserét folytatott a román féllel, maga is többször találkozott román kollégájával. Románia több észrevételére pozitív választ adtak, illetve kifogásai miatt módosítottak a törvény koncepcióján. Most, a végrehajtás szakaszában folytatódnak a konzultációk, ő napokon belül ismét Bukarestbe utazik. /Iliescu Brüsszelben: Prodi elégedett, Verheugen visszafogott Románia előmenetelét illetően. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 13.
Adrian Nastase miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága olyan módosító javaslatot fogadott el a készülő magyar országjelentéshez, amely megbízná a külügyi bizottságot: vizsgálja meg, hogy a magyar státustörvény összeegyeztethető-e az EU jogszabályaival, a tagállamok közötti jószomszédság és együttműködés elveivel. - Az etnikai alapon történő szociális és gazdasági diszkrimináció formái csak idegességet és elégedetlenséget okoznak - mondotta a kormányfő. Liviu Maior szenátor, a parlament európai integrációs bizottságának elnöke nagyon fontosnak nevezte a készülő magyar országjelentéshez fűzött módosító javaslat elfogadását, mivel véleménye szerint ez arra kötelezi az Európai Parlament külügyi bizottságát, és az EU "kormányának" tekintett Európai Bizottságot is, hogy fogalmazza meg álláspontját a magyar státustörvényről. A szenátor elismerte: "lehetséges, hogy a státustörvény megfelel" Magyarország és az Európai Unió megállapodásának, de szerinte nem törvényes, mert megsérti a román-magyar alapszerződést, és a diszkriminációt tiltó európai konvenciót, amelyet belefoglaltak a Nizzai Szerződésbe is. Maior szerint a román-magyar külügyminiszteri tárgyalások akkor járnának jó eredménnyel, ha a magyar fél elfogadná Adrian Nastase román miniszterelnök javaslatát: a státustörvényt függesszék fel addig, amíg Magyarország be nem lép az Európai Unióba. /Csak Magyarország EU-integrációja után alkalmazzák a státustörvényt! - indítványozza Bukarest a ma kezdődő román-magyar külügyi találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2001. július 16.
Adrian Nastase miniszterelnök szerint a magyar státustörvény olyan új koncepciót vezet be a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai elvárásokba, amely megváltoztatja az Európai Bizottság vonatkozó keretegyezményének alapját jelentő filozófiát - hangsúlyozta a román miniszterelnöki hivatal által kiadott sajtóközlemény Adrian Nastase kormányfő és Martonyi János magyar külügyminiszter találkozójáról. A közlemény szerint a találkozón megerősítették, hogy továbbra is fejleszteni kívánják, előkészítik a kormányközi vegyes bizottság szeptemberi ülését. A státustörvénnyel kapcsolatban Adrian Nastase kijelentette: a román aggodalmak azokkal az előírásokkal kapcsolatosak, amelyek területen kívüli, Romániában történő végrehajtását feltételezi, ez túllép az alapszerződés keretein. /Adrian Nastase hajthatatlan Nem egyeztethető össze az európai normákkal a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
2001. július 26.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke levélben biztosította Adrian Nastase miniszterelnököt arról, hogy a bizottság folytatja a magyar státustörvény elfogadása után kialakult helyzet monitorizálását. Romano Prodi hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadása előtt a bizottság "nyugtalanságát fejezte ki a diszkriminációt tiltó elv betartását illetően mind az EU tagállamokkal, mind az unióhoz közeledő, elsősorban a tagjelölt országokkal szemben". Prodi hangsúlyozta, hogy a magyar jogszabály kerettörvény, ezért addig nem alkalmazható, amíg a végrehajtási utasításokat el nem fogadják. A bizottság azt várja, hogy a végrehajtási utasítások kidolgozása során a diszkriminációt tiltó elvet tiszteletben tartják. /Európa monitorizálja a státustörvény elfogadása utáni helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2001. augusztus 13.
Az Európai Unió jóváhagyta a Románia és Magyarország közötti határon átnyúló együttműködés Phare-programja keretében létrejött, összesen 700 ezer euro értékű három szerződést - közölte aug. 10-én az Európai Bizottság (EB) bukaresti képviselete. A jóváhagyott három szerződés fő célja a romániai Bihar és Szatmár megye vízügyi hatóságainak korszerű berendezésekkel történő felszerelése a határ menti tiszai árvizek okozta károkat előidéző árhullámok előrejelzésére. Az új berendezések segítségével a román vízügyisek az eddigi 1-2 óráról 60-70 órára növelhetik előrejelzéseiket magyar partnereik számára. /Román-magyar együttműködési szerződések EU-jóváhagyása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2001. augusztus 23.
A státustörvénnyel foglalkozott aug. 22-i számában a Financial Times. A tekintélyes londoni lap szerint Magyarország szomszédai zokon vették az ott élő magyaroknak kilátásba helyezett különféle jóléti juttatásokat. Romániával és Szlovákiával feszültté váltak a kapcsolatok, a viszony hőfoka évek óta nem volt olyan alacsony, mint most. "Az EU-tagjelölt Magyarországot rászorították arra, hogy tárgyalásokat kezdjen." A lap idézi az Európai Bizottság egyik illetékesét, aki szerint "olyan panaszok érkeztek hozzánk (Romániából és Szlovákiából), amelyeket nem tudunk figyelmen kívül hagyni. Arra ösztökéljük a magyar kormányt, hogy valóban üljön tárgyalóasztalhoz, és konzultáljon (a szomszédos országok) hatóságaival. Ők azt állítják, hogy megtették ezt. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz." A Financial Times szerkesztőségi cikke szerint Orbán Viktor magyar kormányfő veszélyes játékba kezdett a státustörvénnyel, amelyet a külvilág előtt a kisebbségben élő közösségek felkarolásaként, Magyarországon viszont nemzeti diadalként mutatnak be. A lap azt tanácsolja az EU-nak, hogy "kísérje élénk figyelemmel Orbán kijelentéseit, mialatt a jövő évi választások közeledtével fokozatosan emelkedik a politikai hőmérséklet" Magyarországon. Az ország az EU-csatlakozásra készülő államok élvonalában halad, irigylésreméltó eredményeket ért el a gazdasági és közigazgatási reformok terén - állapítja meg. "Brüsszel azonban nem hagyhatja, hogy ezek a vívmányok eltakarják a szeme elől Orbánnak a nacionalista politizálásra való hajlamát. Nem lesz jó EU-tagország azokból, amelyeknek feszült a viszonya a szomszédaival." Az írás helyénvalónak tartja, hogy Magyarország törődik a határain túl élő magyarokkal, akik gyakran voltak hátrányos megkülönböztetések és esetenként erőszak áldozatai. Azt is elismeri, hogy az Európai Bizottság nem emelt kifogást a törvény rendelkezéseivel szemben, amelyek értékelése szerint Magyarország majdani schengeni kötelezettségeinek sem mondanak ellent. A lap szerint azonban a törvénynek van egy másik, kevésbé vonzó jelentősége is, amennyiben Magyarországon sokan úgy vélik, hogy az első világháború után igazságtalanul csatolták el az országtól a magyar kisebbségek által lakott területeket. Orbán tisztában van azzal, hogy a határok átrajzolása szóba se jöhet, "ennélfogva jobban kellene ügyelnie retorikájára, és gondosan külön kellene választania a történelmet a mai realitásoktól" - írja a Financial Times. /Veszélyes játékba kezdett a magyar kormány a státustörvénnyel? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2001. szeptember 5.
Az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy a következő bővítés elsőkörében akár 10 új tagországot is befogadjon - jelentette ki Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős biztosa. A csatlakozási tárgyalásokat folytató 12 tagjelölt közül csak Románia és Bulgária számít a 2004-esnél későbbi csatlakozásra. /Verheugen: Az EU-nak készen kell állnia a bővítésre. Továbbra is figyelemmel kísérik a kisebbségek helyzetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2001. szeptember 29.
Románia bízik abban, hogy a státustörvény kérdésében a Velencei Bizottság számára kedvező álláspontot fogalmaz majd meg, de készül az ellentámadásra is, ha a dolgok mégse így alakulnának - írta szept. 27-i számában a Curentul. A román szakértők több száz oldalnyi dokumentumot állítottak össze a jelentés elkészítőinek. Mintegy 30 oldalon sorolják fel azokat a jogi érveket, amelyek - a román fél véleménye szerint - azt bizonyítják, hogy a magyar törvény diszkriminatív jellegű, a magyar igazolvány pedig közvetlen kapcsolatot teremt román állampolgárok és egy másik állam között. - A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az ET-tagországok neves jogi szakértőiből álló testület, amely a nyáron rangos európai szakértőket jelölt ki a kisebbségek identitása védelmének általános elemzésére. A román külügyminisztérium képviselői a múlt héten Párizsban találkoztak azzal az öt szakértővel, akiket a bizottság a román-magyar dosszié elemzésére kért fel. /Nemzetközi szakértők vizsgálják a státustörvényt. A román fél a Velencei Bizottságban bízik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2001. október 19.
A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - neves, független jogi szakértőkből álló testület. Románia azt javasolta korábban, hogy ez a bizottság vizsgálja meg, mennyire felel meg a magyar státustörvény az európai normáknak. Ezt követően Martonyi János azt indítványozta, hogy a testület ennél átfogóbb módon foglalkozzék a kérdéssel: azt vizsgálja meg, hogy az egyes európai országok milyen jogi szabályozás és gyakorlat keretében nyújtanak kedvezményeket a határaikon túl élő kisebbségeknek. A Velencei Bizottság Martonyi javaslatának szellemében tűzte napirendre a kérdést. A nemzetközi jogászokból álló testület a nyáron megbízott öt jelentéstevőt: készítsen jelentést a kérdéskörrel összefüggő európai jogi szabályozásról és gyakorlatról. E jelentés tartalmát ismertetik a raportőrök az okt. 19-i, velencei ülésen, amelyen részt vesz Martonyi János, és várhatóan jelen lesz Mircea Geoana román külügyminiszter is. Strasbourgi diplomáciai források szerint a Velencei Bizottság jogszerűnek és előremutatónak ítéli az anyanemzet határon túl élő kisebbségének nyújtott egyoldalú támogatást. Az Európai Parlament már korábban megállapította, hogy a státustörvény megfelel a Magyarország és az Európai Unió társulási megállapodásában foglaltaknak. - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kidolgozásakor éppen a létező európai jogi szabályozást és gyakorlatot vette a magyar fél körültekintően figyelembe - hangsúlyozta Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. /Velencei jelentés a státustörvényről. Jogszerűnek és előremutatónak értékelik. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./
2001. október 20.
Nyilvánosságra hozták az ET Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának, az úgynevezett Velencei Bizottságnak a státustörvényről szóló jelentését. Okt. 19-én Adrian Nastase román miniszterelnök azt nyilatkozta: a bizottság jelentése visszaigazolta a státustörvénnyel szembeni román aggodalmakat a jogszabálynak a területen kívüli jellegére vonatkozóan. A román fél értelmezése szerint a jelentésből kiderül: egy ország nem bízhat meg hivatalos ügyek intézésével más államok területén tevékenykedő nem-kormányzati szervezetet valakiknek az etnikai hovatartozását bizonyító igazolvány kiállítására vonatkozóan. A kibocsátott igazolvány pedig nem tüntetheti fel valakiknek az etnikai hovatartozását, hanem csak a törvény hatálya alá tartozását. Nastase olvasatában a jelentés kimondja: az anyaország csupán az oktatás és a kultúra területén biztosíthat kedvezményeket, és ezeknek arányosaknak kell lenniük a megoldandó probléma súlyával. A törvény alkalmazását tekintve nem tehet kivételt az országok között, minden határon túli magyarra érvényes kell hogy legyen. Az anyaország egyoldalúan nem biztosíthat kedvezményeket, ehhez annak az országnak a beleegyezése is szükséges, amelynek az érintett személyek állampolgárai. - A Szabadság közölte a bizottság jelentését. A bizottság megalapozottnak tartja, hogy egyes államok egyoldalúan előnyökhöz igyekeznek juttatni a határaikon túl élő nemzettársaikat. E cél eléréséhez a bizottság a következő módosításokat javasolja a kialakult gyakorlathoz képest: 1. Egy állam akkor hozhat egyoldalú intézkedést külföldi állampolgárok tekintetében, ha a jogszabály hatása az illető állam határán belülre esik. Ha ez a hatás külföldön érezhető, akkor a hiányzó nemzetközi szabályozások esetén a jogszabály meghozatala előtt el kell érni az érintett államok beleegyezését. 2. Nem ruházható fel majdnem hivatalos szereppel egyetlen más állam nem-kormányszervezete sem, minden igazolást az illető államban található konzuli hatóságokon keresztül lehet kiadni azok közösen elfogadott hatásköre alapján. A nem-kormányszervezetek nyilatkozatban leszögezhetik, hogy milyen ismérvek alapján végezhetik a konzulátusok az igazolási eljárást. 3. Határon túli kisebbségi nemzetrészeket érintő egyoldalú intézkedések nem érinthetik a már kétoldalú megállapodásokban szabályozott területeket az érintett állam beleegyezése nélkül. A kétoldalú egyezmények eltérő értelmezése esetén csak akkor tehető egyoldalú lépés, ha minden jóhiszemű egyeztetés kudarcot vallott. 4. Az anyaországnak jogában áll hivatalos irat kibocsátásával feljogosítani bárkit, hogy a kedvezmények haszonélvezőivé váljon, de ez az irat nem tartalmazhat semmiféle vonatkozást az illető nemzeti hovatartozására, és együtt kell járnia a lakhely szerinti állam kibocsátotta érvényes személyazonossági igazolvánnyal. 5. A kisebbségben élő nemzetrészek tagjainak kiváltságos kedvezmények biztosíthatók oktatási és művelődési téren, de csak amennyiben elősegítik a jogos kulturális kapcsolatot anyaország és határon túli kisebbség között. 6. Más téren kiváltságos kedvezményeket csak abban az esetben lehet biztosítani, ha egyszerűbbé teszik a minden külföldi által elérhető kedvezményekhez való hozzáférést. /Nyilvánossá tette jelentését a Velencei Bizottság. Adrian Nastase szerint visszaigazolták a román aggodalmakat. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./
2001. október 26.
Az elmúlt két évben Bulgária és Románia komoly fejlődést tudott felmutatni az EU csatlakozás útján - jelentette ki Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa az okt. 25-én Bukarestben elkezdődött Dél-kelet európai régiók konferenciáján. Patten azt is elmondta, hogy az EU 4,65 milliárd eurót utal ki Románia számára, amelyet az elkövetkező hat évben főleg a stabilitási és társulási folyamatra szánnak. /Románia 4,65 milliárd euro támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény bukaresti regionális konferenciája új szakaszt nyit a térségbeli országok finanszírozásának stratégiájában. Adrian Nastase miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szervezet egyik fő feladata az: vonzzon partnereket a nemzetközi közösségből a délkelet-európai térség által kínált lehetőségek kiaknázásához. Hangsúlyozta, hogy a DKSE továbbra is az európai integráció egyik eszköze. Mircea Geoana külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a stabilitási egyezményt nem lehet az Európai Unió alternatívájaként tekinteni. /Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény. Bukaresti regionális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 31.
Rolf Ekeus kisebbségi főbiztos politikai nyilatkozatával kapcsolatban a magyar külügyminisztérium szóvivője közleményt adott ki, mely szerint a főbiztos hivatalától származó értesülés megerősíti: a nyilatkozat címzettje nem Magyarország. A szóvivő hozzáfűzi: a magyar törvény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd a Velencei Bizottság jelentése és annak ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. A törvény végrehajtásáról a szomszédos országok többségével folynak a konzultációk. "Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Románia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását illetően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszültséget. A szóvivő hangsúlyozza: a határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Martonyi János, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberi eleji üléséhez kapcsolódóan egyébként megbeszélést folytat majd Ekeus kisebbségi főbiztossal. /A külügyi szóvivő szerint: Nem Magyarország a címzett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2001. november 14.
Magyarországnak legkésőbb EU-csatlakozása idejére hozzá kell igazítania a státustörvényt az uniós joganyaghoz, mert a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével - figyelmeztet az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentésében. A dokumentum szerint "egyes rendelkezései a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában uralkodó normáknak". Magyarországnak ezért megállapodásra kellene jutnia szomszédaival annak érdekében, hogy eljárása összhangba kerüljön az Európa Tanács Velencei Bizottságának közelmúltbeli jelentésében foglalt ajánlásokkal - fűzte hozzá a jelentés. - Juhász Endre magyar főtárgyaló elmondta: Magyarország úgy véli - s ezt a bizottság sem vitatja -, hogy a törvény nem mond ellent az EU-magyar társulási szerződés rendelkezéseinek. Más kérdés, hogy a csatlakozási folyamat alapvetően az uniós joganyag átvételét és alkalmazását jelenti, s Magyarország is elismeri, hogy e tekintetben "lehetnek még konformitáshiányok". /Nincs összhangban a státustörvény az EU-normákkal - áll az Európai Bizottság Magyarországról szóló jelentésében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 15.
A magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak - jelentette ki Günter Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. A Magyarországról szóló EU-országjelentés szerint ugyanis a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével, "egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában elfogadott normáknak". Verheugen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. Az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője, Jonathan Scheele véleménye is az, hogy a státustörvény jelenlegi formájában nem felel meg a diszkriminációt tiltó uniós elvnek, és azt javasolja, hogy Magyarország jusson megegyezésre szomszédaival a velencei bizottság ajánlásainak tiszteletben tartásáról. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint különösebb gondot nem jelent az a megállapítás, hogy a törvény néhány rendelkezése látszólag ellentmondásban áll az európai normákkal. A kerettörvényben a miniszter jelzése szerint a közeljövőben kiigazításokat hajtanak végre, de a törvényt nem kell módosítani. - Markó Béla nov. 14-i bukaresti sajtóértekezletén érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. A két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást. /Nem módosítják a státustörvényt. Martonyi: csupán kiigazításokra kerül sor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Martonyi János külügyminiszter New Yorkból telefonos sajtótájékoztatón a közel száz oldalas jelentésről Martonyi János gyorstájékoztatást adott, jelezve: alapos tanulmányozását követően részletesen visszatér a témára. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország felkészülését illetően a 2001-es jelentés az eddigi legkedvezőbb. /(Guther M. Ilona): Módosítás nélkül lép hatályba január 1-től a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2001. november 15.
Első alkalommal kezelik Romániát olyan hiteles vitapartnerként, aki teljesíti vállalt kötelezettségeit - értékelte Adrian Nastase román miniszterelnök az Európai Bizottság Romániáról készített országjelentését. Nastase hangsúlyozta, az idei jelentés sokkal jobb az előzőnél, első alkalommal állapítja meg Románia esetében, hogy határozott haladást ért el a csatlakozás gazdasági és politikai feltételeinek teljesítésében. Szerinte az Európai Bizottság értékelte a kisebbségekkel kapcsolatos törvényeket, a romák kérdésében kidolgozott stratégiát, a menekültekkel való bánásmódot. /(Gózon István / MTI): Románia országjelentése margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2001. november 15.
A magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak - jelentette ki Günter Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. A Magyarországról szóló EU-országjelentés szerint ugyanis a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével, "egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában elfogadott normáknak". Verheugen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. Az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője, Jonathan Scheele véleménye is az, hogy a státustörvény jelenlegi formájában nem felel meg a diszkriminációt tiltó uniós elvnek, és azt javasolja, hogy Magyarország jusson megegyezésre szomszédaival a velencei bizottság ajánlásainak tiszteletben tartásáról. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint különösebb gondot nem jelent az a megállapítás, hogy a törvény néhány rendelkezése látszólag ellentmondásban áll az európai normákkal. A kerettörvényben a miniszter jelzése szerint a közeljövőben kiigazításokat hajtanak végre, de a törvényt nem kell módosítani. - Markó Béla nov. 14-i bukaresti sajtóértekezletén érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. A két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást. /Nem módosítják a státustörvényt. Martonyi: csupán kiigazításokra kerül sor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Martonyi János külügyminiszter New Yorkból telefonos sajtótájékoztatón a közel száz oldalas jelentésről Martonyi János gyorstájékoztatást adott, jelezve: alapos tanulmányozását követően részletesen visszatér a témára. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország felkészülését illetően a 2001-es jelentés az eddigi legkedvezőbb. /(Guther M. Ilona): Módosítás nélkül lép hatályba január 1-től a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
